Fórum bejelentkezés
Hír-levél


Hasznos Hírek
MÁV: december 10-én lép életbe a 2017/2018-as menetrend

A 2017/2018-as vasúti menetrend december 10-én lép életbe, a változás leginkább a Budapest-Nagykanizsa, a Fonyód-Kaposvár, a Budapest-Kaposvár, a Miskolc-Hidasnémeti, a Püspökladány-Biharkeresztes és Budapest-Kelebia vonalon jelentős - közölte a MÁV szerdán az MTI-vel.

Pályázatot hirdettek a kerekesszéket használók autóvásárlásának támogatására

A kerekesszékkel közlekedők személygépkocsi-vásárlásának támogatására hirdetett pályázatot a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Kft. az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felkérésére.

Rendőrség és bankszövetség: biztonságosak az érintős bankkártyák

Rémhír az a közösségi médiában terjedő állítás, hogy nem biztonságos az érintős (PayPass rendszerű) bankkártya - jelentette ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnmegelőzési osztályának vezetője az ORFK és a Magyar Bankszövetség közös sajtótájékoztatóján kedden Budapesten.

December 8-ig kell jelentkezni a középiskolai központi írásbelikre

Péntekig kell jelentkezniük a központi középiskolai írásbelire az általános iskolásoknak - közölte az Oktatási Hivatal hétfőn az MTI-vel.

Decemberben kell dönteni az eváról

December 1-je és 20-a között választhatják 2018-ra az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) a törvény hatálya alá újonnan bejelentkezők, a bejelentkezés írásban ugyanezen időpontig visszavonható. A határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelem előterjesztésének - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). 

forrás: Hasznos Hírek

Falutörténet :: A község címeréről

„Levél község címere:
kerektalpú pajzs (domborpajzs) kék mezejében,
középen elhelyezkedő (lebegő) arany színű, pántos, kereszttel ellátott gömb látható.”



Levél község címeréről
 
Magyarországon, akárcsak Európa más részein aránylag korán kialakult a mezővárosok és a falvak pecséthasználata. A tulajdonjelölésre és a hitelesítésre használt pecsétek véseteiben megőrződtek az adott települések címermotívumai is. Ebből következtethetünk arra, hogy hazánk területén főként a fejlettebb dunántúli és felvidéki kisebb települések már a XIV. század végétől kezdődően saját címert is használtak. Nagyobb mérvűvé e gyakorlat azonban csak a XVI. Században vált, ám akkor a török hódítás következtében estek szét korábbi faluközösségek s így szimbólumaik is örökre eltűnhettek. Évtizedek múltán, a visszatelepülő falvak vagy a korábbi pusztákon létrejövő új települések legelsőként a bírói szervezeteiket építették ki: következésképpen megvésették új pecsétnyomóikat. Ezen pecsétnyomókba azonban többnyire teljesen új, olykor egy régi motívum felújított változata került: mindez persze a XVIII. század eleji ízlés- és gondolatvilágot tükrözte, vagy a korszakban használt legfontosabb tárgyakat jelenítette meg.
A pecsétnyomók szimbólumaiból rekonstruálhatjuk a kisebb települések esetlegesen külön is használt címereit.
A XIX. század végéig használják e fém pecsétnyomókat, akkor terjed el tömegesen a gumibélyegző használata: s ez nem kedvez a falusi címerábrázolásoknak. A gumibélyegző használata ugyan kényelmesebb volt, mint a viaszpecsété, de a gumira sokkal nehezebben lehetett címeres ábrát vésni, mint a fémbe. Sok község elhagyta pecsétjéből a címerképet. 1949-től aztán már belügyminiszteri rendelet tiltotta meg a kommunális címerhasználatot: csak az államcímert lehetett használni a tanácsi testületek pecsétjein.
A fentebb vázolt folyamat Levél község címerének történetét is meghatározta. A történelmi események, társadalmi mozgások és gazdasági sajátosságok mindig leképeződnek a szimbólumok nyelvén egy-egy adott térség adott települése esetében is: ilyen szimbólumnak tekinthető a címer.
Levél községről elsőként néhány XV. századi oklevél tudósít (Level, Lever, Lwer, Lewel alias Kaltensteyn, Hydegkw formában adja meg a község nevét) címerére való közvetlen vagy közvetett utalást azonban a szövegek nem tartalmaznak. Legfeljebb feltételezhetjük, hogy lakosainak valamely testülete használt ilyen jelképet, miként pl. a burgenlandi Németkeresztúr már ekkor növényi díszítésekkel övezett hármaskeresztet használt jelképként.
Tudjuk viszont, hogy a XVI. század végén szászokat telepítenek le a török hadjárat után elnéptelenedő községben. Az új telepesek minden bizonnyal nem csak saját jogi kiváltságaikat és szokásaikat hozták magukkal, de egy fejlettebb heraldikai ízlést mutató tartományból is érkeztek, amit nyilván új hazájukban is igyekeztek meghonosítani.
A rendelkezésünkre álló források szerint Levél község a XVIII. század végétől, de legkésőbb a XIX. század elejétől használta a pántos, kereszttel ellátott globust címeres pecsétjében.
Az Országos Levéltár V.5. fondjában, az Altenburger-Réső féle pecsétgyűjtemény megőrzőtt egy kör alakú viaszba nyomott pecsétlenyomatot, melyben KALTENSTEIN körirat, és pántos, kereszttel ellátott gömb látható. Évszám nincs rajta, viszont per analogiam datálható a XIX. század első két évtizedére a készítés időpontja.
Kétfajta pecsétlenyomatból (a másik magyar köriratú) és a hansági múzeumban őrzött címerrajz alapján Levél község címere az újkorban egy kerektalpú pajzs kék mezejében látható arany színű pántokkal és kereszttel ellátott gömb (országalma) volt.
A címer színeinek magyarázatától ezúttal eltekintünk, a színek szimbolikájának ismeretében ezt mindenki tetszése szerint elvégezheti: erőltetett lenne azonban Levél község címerének esetében valamiféle tudatosságról beszélni a kék és az arany színeket vizsgálva, ugyanis mindkettő gyakran használt alapszíne a heraldikának stb...
A címerpajzson látható motívum viszont – bár egyértelmű – mégis ritka a magyarországi címerábrázolások között. Hogy miért választották Levél község lakói, vagy egykori elöljárói pont a kereszttel ellátott gömböt írásbeli feljegyzés aligha maradt!
Az európai címertani irodalom, valamint a szimbólumokat magyarázó kézikönyvek szerint a gömb, globus, pántos-keresztes országalma már az ókorban a kozmosz kicsinyített mását jelképezte, ezért a római császárok ábrázolásán méltóságukat kifejező jelvény lett, tehát nem a földgömböt jelentette! Constantinus császárnak a kereszt jelével aratott győzelme (312) után a császári glóbust kereszttel és Krisztus-monogrammal egészítették ki. A középkorban a keresztes gömb Krisztus, az Atyaisten az Istenanya és a gyermek Jézus (néha Szt.Kristóf) valamint az arkangyalok uralkodói jelvénye. Krisztus és Mária – a győzelem ókori istennőjéhez hasonlóan – néha a kozmosz gömbjén áll, vagy trónon: a trónoló Krisztusnak ugyanez a gömb lehet lábzsámolya. Ezen hagyományok alapján használják a középkori uralkodók is mint országalmát: elsőként a Német-római Császárságban, de megtalálják Magyarországon is. Legkorábbi ábrázolása az 1031-ben készített koronázási paláston látható, amint Szt. István kezében tartja. A koronázási jelvények között látható kettőskeresztes országalma a XIV. században készült.
E motívum címerpajzson való használata ismert volt Európában hazánkban azonban, mindezidáig egyetlen másik példát sem sikerült találni. Legvalószínűbb, ám kevésbé bizonyítható feltételezésünk szerint Levél község címerének motívumát a német területekről érkező és itt a XVI-XVII. században letelepedő szászok hozták magukkal, esetleg ezzel is jelezve korábbi hazájukhoz való kötődést vagy másokkal szembeni kiváltságaikat.
Második feltételezésünk a már említett Krisztus-ikonográfiával kapcsolatos: ismeretes, hogy Levél községben 1789-ben épült föl az evangélikus templom, (a lakosságnak több, mint a fele evangélikus vallást követett!) amelyben Pesky József 1790-ben festett képe – Krisztus földgömbön állva – látható! Adott tehát, hogy a sokak által ismert festmény motívumai redukálódtak a községi címerben.
Harmadik feltételezés: a falu egykori földesurának, vagy bírójának, elöljárójának családi címeréből került át a motívumok, miként ez oly sokszor megtörtént pl. a vármegyék esetében. Jelenlegi kutatómunkánk erre nézve semmiféle támpontot nem talált.
Negyedik feltételezés: a faluban, a falu határában stb. álló szobor, oszlop, vagy más emlék melynek jellemző része lett volna egy gömb (országalma) kereszttel.
A feltételezések további csoportját lehet felállítani, ám még ennyi bizonyítékot sem lehet összegyűjteni.
Mindezeket figyelembe véve, a községi tanács testületének joga van címeres jelképet választani, bár nem ismeretes, hogy jogszabály megengedi-e a pecsétben való alkalmazást.
A címer a községi önkormányzat szuverenitásának szimbóluma: ünnepeken, tárgyalásokon, levélpapíron, névkártyán és természetesen a község fontosabb épületein alkalmazható lesz.
A címer mellett annak motívuma megjelenhet a zászlón is.
Amennyiben a község elöljárói úgy döntenek, hogy az újkorban használt címert fogják használni illetve felújítani a következő leírást ajánlom:
„Levél község címere: kerektalpú pajzs (domborpajzs) kék mezejében, középen elhelyezkedő (lebegő) arany színű, pántos, kereszttel ellátott gömb látható.”
Az arany szegély elhagyható, hiszen csak díszként alkalmazták. Szebb és nemesebb ha csak a kék és csak az arany színeket (ez utóbbi helyettesíthető a sárgával is) festik a pajzsra. A színezésnél azonban lehetőleg alapszíneket kell használni és kerülni kell az árnyékolást.
Amennyiben zászlót is fognak használni, úgy törekedni kell a zászló színének helyes kiválasztására, s azon lehet szerepeltetni a címermotívumot önmagában, vagy a címerpajzzsal együtt.
Végül egy javaslat: Levél község neve az egykori gyepüvonal menti királyi lövészek emlékét őrzi, ám az évszázadok folyamán a levél főnévhez igazodott a kiejtése: így lehetőséget látok egy teljesen új, un. „beszélő vagy névcímer” megalkotására. A heraldikában rendkívül népszerű ez a megoldás lsd: Kecskemét-kecske, Szarvas-szarvas, Kiskunhalas-halak, Bern-medve (Bar), Nagykörös-kőrisfa, stb. Miért ne lehetne Levélnek egy levél?
 
Budapest, 1990. március 10.                          
Harsányi László történész, egyetemi aspiráns